Cinca

Megszületett végre az, amire annyit vártam: a Fidesz választási programja. Az összes közül ez a legfontosabb, hisz ők lesznek kormányon, így a többiekét nem is szándékoztam részletesebben értékelni. Lévén nem a Fideszre fogok szavazni, talán kellően érzelemmentesen, ám mégis részben szubjektíven szándékozok kiemelni néhány fontosabbnak tűnő gondolatot.

Mivel megfelelően működő gazdaság nélkül a program többi fejezetének tartalma könnyedén írott malaszt maradhat, a címnek megfelelően csak a Matolcsy György által jegyzett gazdaságról szóló részt olvastam el, a többit nem. Az idézeteket megelőzően, amiket én hangsúlyosnak ÉS viszonylag konkrétnak érzek a programban, négy pontban összegezhető:
- adórefrom az egyszerűsítés jegyében, stabil szabályozás
- munkaidő/jövedelem arányos költségek és adminisztráció, kisebb bürokrácia
- elérni az alacsony képzettségűek foglalkoztatását az építőiparban, a mezőgazdaságban, és a (gyógy)turizmusban
- hangsúlyozottabbá tenni a műszaki és természettudományos felsőoktatást

Ezek a közül az oktatással kapcsolatos terveket nagyon kevésnek tartom, pedig mint a kutatás-fejlesztési tevékenységhez, ami szintén említve van, mind a turizmushoz jól képzett emberek kellenek majd, és itt már a közoktatásban is komoly tartalmi változtatásokra lenne szükség. Az első két pont a vállalkozási környezetet hivatott javítani, ami üdvözlendő, de adórefomra volt ígéret 1998-ban is, a kevesebb adminisztrációban meg azt a veszélyt látom, hogy könnyebb lesz a gazdasági bűnözők dolga is, ha más téren nem előzik meg ezt a tevékenységet. Az alacsony képzettségűek foglalkoztatása kulcsfontosságú és döntő lesz a leendő kormány sikerességéhez, de ezzel kapcsolatban is vannak aggályaim (lásd később).

Következzenek hát a számomra fontos idézetek, és néhány megjegyzés ezekhez. A jogszabályi környezetről: "Megerősíti a vállalkozók képviselőinek szerepét a szabályozás kialakításában, erős jogosítványokat biztosítva nekik a jogalkotás folyamatában." Ez alapvetően jól hangzik, hacsak nem az lesz a vége, hogy bizonyos vállakozói csoportok kilobbiznak a maguk részére előnyös szabályokat (is). Ez megint a legalizált korrupció veszélyét rejti magában. Felkészült, valóban a közt szolgáló politikai döntéhozó illetve végrehajtó testületek és személyek nélkül ez a veszély továbbra is komoly lehet.

A körbetartozásokról, közbeszerzésről, építőiparról: "Ugyancsak szerepe van annak a ténynek is, hogy a fővállalkozók – az erős verseny miatt – gyak­ran irreálisan alacsony árért vállalják el a munkát, és a végén a legkisebb és leggyengébb alvállalkozóknak csak késve, vagy egyáltalán nem fizetnek. ... A legnagyobb befolyással bíró és a pályázatokat sokszor elnyerő nagy cégeknek ugyanakkor nem érdeke egy jól áttekinthető, a versenyt valóban gerjesztő és a tartós működtetés próbáját is kiállni képes közbeszerzési rendszer létrehozása. ... Fontos hozzájárulást jelenthet az ágazat helyzetének javí­tásához az eddigi közbeszerzési gyakorlat felülvizsgálata. Mindez nemcsak gazdasági, hanem politikai érdeksérelmeket is jelenthet, felvállalása azonban elkerülhetetlen. ... Fontos feladat emellett a bírósági eljárások felgyorsítása gazdasági ügyekben." Amint az itt egymás után helyezett mondatokból is látható, több sebből vérző problámakör alakult ki mára. A helyzetelemzés egy apró pontot kivéve jó (nem az erős verseny miatt irreálisan alacsonyak az árak, pláne, hogy sokszor nem is maradnak azok, mire vége van egy projektnek), kérdés csak az, hogy valóban képes lesz-e a következő kormány az említett érdekecsoportokkal, lobbikkal szembemenni a tágabb értelemben vett köz javára. Ez nem a múlt elsázmoltatását jelentené, hanem a jövőbeli gazdasági "bűnözési potenciál" elfojtását már csírájában. Ehhez újra kellene alkotni a közbeszerzési törvényt, ami feles, és jó lenne az önkormányzati rendszerhez is komolyan hozzányúlni, amely viszont kétharmados. Talán nem véletlenül nem találni ebben a fejezetben erről szinte semmit, noha komoly gazdasági kihatásai lennének közvetve és közvetlenül egyaránt. A bírósági gyakorlat gyorsítása meg...szép álomnak tűnik, hisz a bírósági ügyeknek jellegüknél fogva alaposaknak kell lenniük. Valamit valóban kezdeni kéne a gazdasági társaságok vezetőinek nem vagyoni jellegű felelősségével, de talán nem így. Összességében jó cél a gazdasági környezet javítása, de több részletet szeretnék erről hallani a kampányban.

Szintén az éptíőiparhoz tartozó terv: "Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10%-ának felújítása " Számoljunk! Ez évente kb. 300 000 lakást jelent, átlag mondjuk 500 000 forint beruházást lakásonként, ez évente bizony 150 milliárd forint. Állami pénz lesz, vagy PPP? Hiányt fognak növelni hozzá, vagy lesz máshol megtakarítás (brutális megszorítás :) )? Ráadásul a kezdeti megtakarítás a háztartásoknál fog jelentkezni, nem az államnál, tehát ez sem javítja közvetlenül egy ilyen kétségtelenül szükséges terv finanszírozását.

Mezőgazdaság: "Csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változa­tos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáltal kellő távlatot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára. E kisebb építőelemekből szerveződő gazdasági szerkezet a piaci versenyben akkor indul jobb eséllyel, ha államilag is támogatott, önkéntes beszerzési, ter­melési, feldolgozási, illetve értékesítési társulásokat hozunk létre." Épp csak a szövetkezet szót nem merték leírni, pedig minden jel szerint ilyenekről is szó van. :) De nem is ez a lényeg, hanem a többi. (Megjegyzem, a családi gazdaság szóösszetétel nem szerepel a programban.) Ezekkel az elképzelésekkel nincs komlyabb bajom (ha az állami támogatás rendszere épeszű lesz), ám később felbukkan még valamilyen termékminőség alapú amolyan protekcionizmus. Ez is, valamint a helybeni értkesítési szándékok is felvetik azonban a versenyképesség kérdését, plusz uniós tagként elég nehéz jogszerűen így bevatkozni a piaci folyamatokba. Na meg expotkitettségünk is van, tőkekitettségünk is, tehát a potekcionzimus veszélyes. 
Ha a programnak megfelelően a mezőgazdaságnak része lesz a tömeges közmunka, élőmunka, és még a minimálbér rendszere is marad, ahogy van, nehezen képzelem el a versenyképes magyar élelmiszereket. A prémiumtermékeknél ez lehet piacképes, de nagyobb hazai tömegeket, mint fogyasztókat ez aligha érint. És akkor még nem beszéltünk a nemzeti dotációk közti különbségekről az erősen iparosodott és a többi ország között. Komoly kérdés, hogy az itt foglakoztatott tömegek részére mekkora jövedelmek keletkezhetnek majd, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.

A hazai érdekek védelméről: "Olyan zöld közbeszerzési rendszert, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, ..." És ez hogy lesz ez EU konform? Egy versenyképességi kérdést fognak adminisztratív úton kezelni? Úgy fest, ebbe a csapdába minden párt beleesik. "A magyar vállalkozások presztízsét, ezáltal versenyképességét növelné a „Ki­váló termék” embléma bevezetése. A védjegy célja az élelmiszer-előállítók vé­delme, a fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyá­solása, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése, az élelmiszer­gyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre." És ha a fogyasztó mégis ár alapján dönt, és nem befolyásolható? Nagy tömegek részére zsebbevágó kérdésról van szó.

Az oktatásról, ami lassacskán erősen ki fog hatni arra a bizonyos gazdasági környezetre is, tehát kettes számú kulcskérdés:
"Németországban sikerrel működik egy ilyen rendszer, az úgynevezett duális szakképzés, amely alapvetően a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés­re épül, amit csak kiegészít a szakképzési intézményekben folyó elméleti ok­tatás. ... A gyakorlatorientált vállalko­zás-oktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban is, hogy a fiatalok akár az iskola elvégzését követően, akár néhány év rutin meg­szerzése után képesek legyenek saját vállalkozást indítani." Ez eddig jó. "Jelenleg a felsőoktatásban szerezhető diplomák felére nincs piaci kereslet, ezért a felvételizőknek több információt kell adni a szakok piaci értékéről." Itt viszont nagyon hiányolom az ennél érdemibb megoldási tervet. Ha tudjuk, hogy a fele pénzkidobás, nem kéne nagyjából megfelezni a keretszámot, és/vagy nagymértékben átrendezni a piac álatal is igényelt szakok javára? Ez a gondolat vajon miért nem kerülhetett bele a programba???????? Szintén hiányolom a normatív finanszírozással kapcsolatos bármilyen gondolatokat, mivel ez hagy életben tömegével büfészakokat "büfőiskolákon". Ha ezen a területen nem lesz érdemi változás, az komoly közpénz pazarlást hagy életben!

Önkormányzatokról: "Ezért a megoldás sokkal inkább a településeken keletkezett források állami elvonásának csökkentése, mintsem a települési önkormányzatok elsorvasztása." Ez akkor központi költségvetés bevételcsökkenésével összhangban kiadácsökkentést is jelent? Brutális megszorítás? :) Azért remélem, hogy ez csak feles többséget igényel, hisz adózási kérdés. "Amíg a települések finanszí­rozásában, a helyi és a központi adók megosztásában nem születik olyan rendszer, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a települések gazdaságfejlesztési tevékenysége és a települések bevételei, a települések gazdasága és gazdagsága között, addig a vállalkozásokra kivetett helyi adók és illetékek csak a helyi sarc formái maradnak." Milyen igaz.

Összességében ezt a programot nem temetném hiányosságai ellenére sem, mint elképzelést. Azonban komoly kétségeim vannak a megvalósulását illetően. Az eddigiek közül talán ez mondható a leginkább gazdasági-jobbos programnak, és épp ez rejti a kockázatát is a tényleges társadalmi elfogadását illetően. Végezetül egy ilyen progam után még Gyurcsány Ferenc is megnyalhatná a tíz ujját, bár neki nem sikerült ilyen komoly lépéseket végrehajtania. Gyanítom, hogy az lesz a Fidesz szerencséje, hogy kevesen olvasnak gazdasági programokat.

Ui.: A tévedés jogát fenntartom.