Pár napja megtudtuk, mi a siker kulcsa. Vállalkozóként legalábbis valamelyik párttal kell lenni, vinni nekik a kopogtatócédulát, támogatni a kampányt, aktivistává varázsolni az alkalmazottakat, foczni, stb. Ha nem így teszünk, jobb esetben magunkra vagyunk utalva, rossz esetben a szocialista jellegű tervgazdaság és jogászállam áldozatai leszünk, vagy csak szimplán ellopják a minőségi marhatrágyánkat.
De mi kell a sikerhez, ha nem vagyunk vállalkozók? Ki van a kisemberrel, ha ő már természetéből adódóan nem lehet senkivel, csupán négy évente titokban szavaz egy jót? Hol hallani meg az elaprózott, ám tömeges termelőerők szavát?
Én azzal vagyok, aki "velem" van. Jelen állás szerint senkivel. :-(
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.