Cinca

Néha gondolkodom. Tedd te is azt! És ha lehet, kerüljük a személyeskedő kommenteket: unalmasak, feleslegesek, zavaróak.

2010.12.18. 14:04 bonebear

Kedves Médiaelnökeim!

Remélem, nem veszitek zokon, hogy - egyként a több millió kenyéradó gazdátok közül - letegezlek benneteket. Igaz, hogy titeket egy megbízottam megbízottja bízott meg, de higgyétek el, a lánc végén én vagyok az egyik szem. És figyellek benneteket.

Ezért is írok nektek, mert úgy láttam, kicsit összezavarodtatok. Egyikőtök egyszer ilyeneket mondott, hogy "Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez.", meg "Egy közszolgálati újságíró nem lehet a kormány ellensége, nem kérdőjelezheti meg a szabadon választott kabinet hatalmát. Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval.", majd egy perc múlva ott kötött ki, hogy "Amúgy a közszolgálati újságírásnak objektívnek kell lennie."

Senki nem várja, hogy ellensége legyetek bárkinek is, bőven elég ellenfélnek lenni, ha már "ellenkezni" kell. A kormánynak sem a hatalmát kell megkérdőjelezni, az a következő demokratikus eseményig egy adott keret, bőven elég a tevékenységét, a tartalmat megkérdőjelezni, kritizálni. Szembeszegülni sem kell vele, pl. testetekkel védeni az irodátokat, vagy megtámadni a feletteseiteket. Mivel az említett kollégátok számára a kulcsszavaiban említettek nélkülözése jelenti a lojalitást, egyetértek vele: legyetek lojálisak a kormányhoz. Azon viszont elgondolkodnék a helyetekben, hogy az ilyen mondatok mégis miért vágják ki sokaknál a biztosítékot? Nagyon úgy fest, hogy hitelességi problémák állnak fenn. Még az is lehet, hogy veletek! Mintha nem éreznétek kellően a különböző szempontok megfelelő súlyát.

A lojalitáson túl ugyanis nektek és az irányításotok alatt dolgozóknak, ahogy olvastuk, objektívnek kell lennetek. De nem csak amúgy, hanem elsősorban! Ugyanis mi ezt várjuk el. Az igazi megbízók ugyanis mi vagyunk. Azt a feladatot adtuk nektek a képviselőink által közvetve, hogy "őrkutyák" legyetek mellettük, figyeljétek őket, minket is mint közösség, mindent, amit csak tudtok, és tárjátok elénk a fontos dolgokat. Ami számunkra lehet fontos majd akkor, amikor dönteni megyünk a fülkékbe, vagy akár csak hallatni a saját hangunkat egy demonstráción.

NE tévesszen meg, hogy a képviselőink és más megbízottjaink mit gondolnak fontosnak, ők nem relevánsak ebben a kérdésben, mert ti őket is figyelitek helyettünk. NE engedjetek a hatalom befolyásolási kísérleteinek, hogy megőrizhessétek saját szakmai becsületeteket, és esténként nyugodtan hajthassátok álomra a fejeteket, mert MI elégedettek vagyunk a szolgálataitokkal. NE higgyétek, hogy adott megbízottaink örökké a feletteseitek lesznek. 

Lehet olyan világot is építeni, ahol nem ez van. Ahol az alig-alig hallgatott/nézett közszolgálati média feláldozza a szakmaiságot az átmeneti és szűk körű váll-lapogatásért: ahol a kritikus elemzésnek még heti 10-15 percben sincs helye kora reggel, ahol a riporter csak mikrofon állvány, ahol a kormánypárti megszólalók meghatározó túlsúlyban vannak esti főműsoridőben, vagy ahol már a baráti napilapnál is kerek szemekkel néznek. Rajtatok is múlik. De mondjátok meg igaz lelketekre: 

MEGÉRI? TI TÉNYLEG EZT SZERETNÉTEK?

MERT MI NEM!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: média


A bejegyzés trackback címe:

https://cinca.blog.hu/api/trackback/id/tr312523894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.