Cinca

Az MSZP önjelölt Donna Alternatívája rendelkezik saját honlappal, így elvileg esélyünk van megtudni, hogy hova is tegyük politikai üzeneteit. Első körben a tanulmányait vettem górcső alá. 
Az első rágcsálni való kérdés az lett bennem, hogy mire jó egy tanulmány. Egy jólfésült elemzés/tanulmány először problémákat boncolgat, majd konkrét lépéseket, megoldásokat javasol. Ezek nélkül félkarú az egész, jókat lehet rajta bólogatni meg fejet rázni felváltva. Számomra akkor derül ki valami érdemi egy politikusról, ha megtudom azt is, mit tenne adott helyzetben. Hát lássuk.
Az itt olvasható tanulmány cincája az első.

Kezdjük mindjárt a címmel. Tényleg muszáj baloldalinak lenni? Ne már. :) Ez annyira izé...
"Az eltelt 17 esztendőre visszatekintve látjuk, hogy országunk olyan globális folyamatok idején lépett be a világ addig egyértelműen boldogabbik felének családjába, amikor a nemzetközi hatalomgazdaság éppen szakítani készült a jóléti paradigmával.”
Fő a közérthetőség. Nem láttam még a hatalomgazdaság szóösszetételt korábban, és a jóléti paradigma sem biztos, hogy mindenkinek egyből jelent valamit.
"A tömeges munkanélküliség különösen azokban a térségekben állandósult, amelyeket mindenféle tőkebefektetés elkerült,”
Ez pont az az állítás, aminek az okait sokkal lényegesebb lenne feltárni, mint magát a jelenséget.
"a mai politika alapja - az új globalizmus”
Volt régi is? Akkor miben új ez, és miben régi a régi? És tényleg ez a gond (ha jól sejtem, annak tekinti a mű)? Egyáltalán mit jelent a globalizmus ebben a tanulmányban? (Meg úgy egyáltalán nem nagyon szokták konkretizálni a dolgot, szóval ezt más is megkapja majd kritikaként) Ki lehetett volna fejteni.
"A meglévő feszültségek feloldásához, a negatív tendenciák megállításához elégséges-e "csupán" az egyes alrendszerek átalakítása? Vagy az alapok változatlansága miatt újra fognak termelődni a gondjaink? (A Bokros-csomag kiigazításai óta 10 év telt el, és most még súlyosabb gondokkal kell szembenéznünk!). Elegendő-e vajon, ha a költségvetési hiány csökkentési szándékától vezetve piacosítunk, miközben a gazdaság belső lényegi mozgását meghatározó viszonyokon nem változtatunk? A reform ugyanis olyan átalakítást jelent, amely a rendszer lényegi elemeit nem változtatja, legfeljebb módosítja. Ennek hatásosságát azonban - a kialakult helyzet tükrében - vitatom. Éppen ezért ki kell mondani, rendszerkorrekcióra van szükség.”
Most akkor mik is egy rendszer lényegi elemei, és mik nem? Mi köze a költségvetési hiány csökkentési szándékának a piacosításhoz??? Egyáltalán mit piacosítanak ilyen céllal? Csak én érzek itt valami logikai fonalszakadást? A reform meg szerintem nem azt jelenti, amit ez a mondat állít. Az egy dolog, hogy az MSZP reformként akart eladni pár később a nép által leszavazott apróságot, de erről nem a reform szó tehet. Vagy ha igen, akkor tessék népbáróság elé citálni! Szóval megint szómágiáról van szó, nem először a párt történelemében. És most végre jön valami konkrétabb.
"Mi az, amit újra kell gondolnunk? Az állami szerepvállalás minimalizálására irányuló törekvéseket (a közszolgálat "piacosításával" magyarázott közösségvállalás-szűkítést), az öngondoskodás kiterjesztésének tényleges lehetőségeivel kapcsolatos illúziókat, és a társadalmi újratermelés leghosszabb távon ható szféráiban (ideértve az oktatás bizonyos részeit és az egészségügyet) a piaci megoldások szélesítéséhez fűzött reményeket biztosan.”
Azt hiszem, benne vagyunk a lecsóban. Itt sincs kibontva az, ami másoknál sincs, hogy a két véglet között, amely kb. a teljes közpénzes egyenlősdi és a teljes öngondoskodás, fokozatos átmenetre van lehetőség, akár témakörönként eltérően. Ha csak annyi a mondanivaló, hogy úgy általában ne csökkenjen az állam szerepe, az minden, csak nem újragondolás. Ezt egy GPS is jobban csinálja :D Az oktatás bizonyos részei sem egy konkrét megnevezés, bár sejteni lehet, hogy a felsőoktatásról van szó. Ami nem közoktatás. Arról meg főleg nincs szó, hogy az állami szerepvállalás pénzbe kerül, és hogy milyen szintjét képes kitermelni az ország. Adakozó és határtalanul jótét lélek államról, meg úgy általában is álmodozni jó, de nem egy politikus tanulmányában!
"Fel kell vetnünk, hogy a rendszerváltó folyamat eddigi filozófiája alapján a kérdések jól megválaszolhatók-e? A neoliberális gondolatnak meghatározó eleme a verseny korlátlan kiterjesztése, az öngondoskodás hangsúlyozása és a tőkeérdek általánossá tétele. Nézetem szerint a felhalmozott feszültségek egyik leglényegesebb forrása ez, hogy szinte csak ezen értékek mentén fogalmazódtak meg a társadalmi gondjainkra kormányzati válaszok. Paradigmaváltásra van szükség. Végérvényesen le kell számolnunk az illúziókeltéssel, hogy a verseny önmagában és automatikusan megoldja gazdasági, társadalmi bajainkat.”
Eljött hát a leginkább meg nem értett szó: neoliberális bármi. Hiányos ismereteimet pótlandó utánanéztem egy rövid kétoldalas irományban, hogy miről is van szó. Arról semmiképp, hogy az államnak minden területen kizárólag a piacra kell bíznia mindent. Szó sincs korlátlan versenyről, nyilvánvalóan alsó hangon is szabályozni kell a piacok mint rendeszerek működését, keretek közé szorítani, esetleg ösztönözni bizonyos tendenciákat egy ágazaton belül. Nem kell ellenben ártámogatást adni, veszteséget pótolni olyan ágazatokban, amelyek nem közszolgáltatáshoz kapcsolhatók. Stb. Ennyire általánosan ez a bekezdés megint netto felesleges hangulatkeltő elem a szememben.
"Elfogadhatatlan tehát, a "gyönge és olcsó" állam már eleget hangoztatott tézise.”
Hm. Na ez már megint általános, és így még nem hallottam. Kicsi és olcsó államról igen, de az nem feltétlen kell gyenge legyen. Itt muszáj idézni Bajnai közgázos előadásának egy frappáns mondatát: "A magyar állam kiterjedt és gyenge." Értsd: drága, és ahhoz képest nem elég hatékony/erős, ahogy ezt Bajnai ott bővebben ki is fejtette. Valahogy ez a Szili általi idézet sem úgy volt.
"E rendszer működésének korrekciója a társadalomban ma domináns érdekcsoportok ellenállásába ütközik”
Erre mondják, hogy öngól? Kikről is van szó? Nevezze már nevén a gyereket!
"Ezt a rendkívül bonyolult feladatot kizárólag az erős és igen nagy társadalmi támogatottságot élvező politikai állam és a közhatalom képes elvégezni. Következésképpen nem az erőforrásainak fokozatos felszámolására vagy nagymérvű limitálására kell törekedni, hanem éppenséggel arra, hogy megfelelő erőforrásrendszer birtokában realizálja a társadalmi újratermelés egészének irányításával és befolyásolásával összefüggő feladatait.”
Azaz: erősítsük az államot. Szép cél, jó cél, de ki fogja fedezni a többletköltségeit, vagy más forgatókönnyvel mitől lesz az állam ugyanennyi pénzből hatékonyabb, és főleg hogy marad majd ki belőle a korrupció? Ez a tartalom megint kevés.
"Ahhoz, hogy a gazdaság eltartóképességét növeljük, nem a profitmaximalizálás az elsődleges. Komolyan kell vennünk a különböző tulajdonformák egyenrangúságát, megerősítve a szövetkezeti, a nonprofit szervezeti, és az állami tulajdon alapján jól működtethető szociális célokat is követő gazdasági szervezeteket. Versenyhátrányaikat fel kell számolni, társadalmi szerepvállalásaikat pedig kifejezetten támogatni szükséges.”
Ki szorít rá egy állami céget arra, hogy jól jövedelmezzen, ha a nyereségét rögtön költheti is szociális célra? Meg úgy egyáltalán: MÁV, BKV. Miből jut majd beruházásokra, fejlesztésre? Vajon lesz ebben ésszerű egyensúly? Egyszer már nem jött be ez a módi. Emlékszik még erre valaki? Biztos, hogy ezt az utolsó mondatot 1990 után fogalmazták meg?
"meg kell állítani a multinacionális jövedelmek adózás alóli teljes kivonásának mai szemérmetlen gyakorlatát. Vajon tényleg értelmetlen megkísérelni egy olyan kiegyezést, amelynek eredményeként e szektor pénzügyileg is - tényleges jövedelmei arányában - a mainál többet vállal az új egyensúly megteremtésében?”
Kiegyezés? Végül is jól hangzik: beszéljük rá a tőkét úgy általában, hogy finanszírozzon egy rakás állami és ahoz köthető pazarlást/korrupciót és sok lelkes inaktívat önként és dalolva, cserébe megsimogatjuk majd a buksiját! Még ha nem lennénk kitettek a külföldi tőkének, akkor is nehéz lenne akár a hazai tőkét is itthon tartani az említett okok miatt. És az az új egyensúly mi lenne, azon kívül, hogy megint csak jól hangzik, és annyi?
"A korrekciós célokat megfogalmazó új politikának - a gazdasági növekedés biztosította lehetőségeken belül - támogatnia kell a piacon realizált munkajövedelmek növekedését.”
A gazdasági növekedés... Mert az lesz kérem, megrendeltük! De mitől? Az bizony nem magától jön... Már megint nem sok minden derült ki.
"Az érdekképviselet intézményrendszerének fejlesztésével is csökkenteni kell a munkavállalók sok területen érzékelhető kiszolgáltatottságát.”
Na itt tűnt el belőlem minden remény. A szakszervezetek erősítése tüneti kezelés, a kiszolgáltatottság oka a munkapiac helyzete. Oké, hogy ez az is szócska szerint egy plusz lépés, de mi lenne mellette a fő lépés? Leginkább a sikeresen csökkenő munkanélküliség kezelné már önmagában ezt a bizonyos kiszolgáltatottságot. De az sem jön rendelésre!
"Sokan még mindig a GDP gyors növekedésétől várják a társadalmi gondok enyhülését, ám látnunk kell, hogy az eredmények nem "csorognak le" automatikusan a nehezebb helyzetben lévő rétegekhez.”
Mi az eredmény, és mi a lecsorgás? Mennyinek kell lecsorognia, hogy a jobban/többet dolgozók még lássák értelmét a jó munkának? Mennyi szolidaritást vállal a társadalom és hajlandó tartósan fenn is tartani? Mennyi mennyi! Sok hülye részlet...
"Gazdasági, társadalmi és szociális kérdések, ökológiai kihívások harmóniában kezelése - ez korunk nagy politikai kihívása.”
Ki hitte volna. Most már ezt is tudjuk. :)
"A feltörekvő társadalmakban világosan bebizonyosodott, hogy az oktatás, a kutatás, tudomány, kultúra területére összpontosító társadalmi befektetések kamatoznak a legjobban! „
Ez eddig rendben van, de csak ha JÓL csinálják, és az elején VAN MIT befektetni. Ezzel még lesznek gondok.
"Értékelvű kormányzásra van szükség”
Hát jó, legyen, nem kérek konkrét lépéseket. De ha már fel van adva a labda, pár értéket azért fel lehetett volna sorolni, nem?
"Fel kell vállalni a kormányzás politikai kontrollját.”
Na ezt a mondatot az MSZP le sem tagadhatná. Felvállalta, nagyon is. 2006 végén hagyták Fletót tovább kormányozni kellően gúzsba kötve. Mi ez, ha nem a kormányzás politikai kontrollja?

Összeségében ez a tanulmány nekem üres, semmiről sem győzött meg. Esetleg mást?